Áron manó

A szilveszterünk teljesen úgy zajlott, mint minden hétköznapunk. A petárdázást és tüzijátékot leszámítva semmi extra nem történt. Áron a szokásos időben feküdt le. És persze ébredt is, ahogyan mostanában szokott. Éjfél előtt nem sokkal vigyorogva ült az ágyban és mivel a petárdázások erősödtek, így már vissza sem tudtam altatni. Szóval kb hajnali 1-ig játszottunk, majd nagy nehezen ismét sikerült elaltatnom. Az egyik barátnőm jött át hozzánk este, mert egyébként egyedül lett volna otthon. Úgyhogy, mivel a mamáék meg Hajdúszoboszlón pihentek, így tényleg szűk körben búcsúztattuk 2009-et.

Az év első napjai is viszonylag nehezen teltek. Kint nagyon hideg volt, fújt a szél; és bár megpróbáltam Áront sétálni vinni, ő a szelet nem nagyon szereti és mindig sírás lett a vége.

Úgyhogy végül maradtunk a négy fal között. A születésnapja is a bezártság jegyében zajlott majdnem. Azért majdnem, mert Áron is és én is annyira rossz passzban voltunk délelőtt, hogy végül ebéd után elindultam vele, hátha most jobban fogja bírni a kinti hideg levegőt, de nem. 5 perc után már ment a feszengés, és sírás teli torokból. Végül átmentünk Adri babáékhoz és ott időztünk egy kicsit. Ez arra pont jó volt, hogy Áront kibillentette a nyügiből, és mire hazaértünk már olyan fáradt volt, hogy pikk-pakk elaludt és jó hosszan húzta.

Szerencsére ébredés után csupa mosoly volt és mire megérkeztek a vendégek a szülinapi mini-zsúrra, már nagyon édi lett. A buli jól sikerült, bár sajnos Áron keresztülei sajnos nem tudtak eljönni.

Az őszibarackos-túró torta, amit azért csináltunk Áronnak, hogy legyen mit széttpicskolnia, nagyon jól sikerült. Bár a tapicskolás csak óvatos volt. :) És bár kicsit megilletődött, amikor körül álltuk és elénekeltük neki a Boldog Születésnapot című dalt, de nagyon élvezte a felhajtást maga körül.

Én persze titokban megkönnyeztem az egészet, mert hát mégiscsak az én kicsi babám nőtte ki magát nagy 1 éves manócskává. Tényleg elröpült egy év...