Nyaralás, tündéri jó gyerek, majd hazatérés és minden elromlik
Múlt hét péntektől a rokonainknál nyaraltunk Sümegcsehin egy szőlőhegyen. Az időnk szuper volt, a társaság remek, a gyerek egy angyal.
Egy héten keresztül azt hallgattam egész álló nap, hogy micsoda tündéri gyermek; és hogy milyen jól viselkedik; egy hangját sem lehet hallani; csupa mosoly az arca stb...amióta viszont tegnap hazajöttünk - minden elromlott. Áron végignyöszörögte az utat hazáig (odafelé átaludta a 200 km-t), és mindezt folytatta itthon, sőt még fokozni is tudta annyira hogy estére már nagyon ki voltam borulva. Teljesen kimerült, de nem akart aludni. Minden eszközzel küzdött az ellen, hogy lecsukódjon a szeme.
És hogy jó legyen nekem, folytatta az egészet ma is. Nem tudom mikor áll helyre megint a napirendünk, de most megint káosz van.
Azért az jó, hogy a nyaralás jól sikerült. Tudtam pihenni is, mert ugye Áront mindig abajgatta valaki. Még ha kézben is nem is volt sokat, azért mindig akadt valaki, aki szórakoztatta. Tudtam, hogy ennek itthon meg is lesz a böjtje. Mindegy, ez van. Átvészeljük és majd helyreáll a rend.
Viszont a kóstolásban nagyon lendültünk, mert az egy hét alatt számtalan ízt megkóstolt Áron. A legtöbbet csak ízlelés szintjén, de pl a krumpli, répa, máj keverék nagy sikert aratott. Turmix híjján, mindent összetörtem és szűrőn átpaszíroztam, de ez így rendben is volt.
Nagyon édes volt a fekete szederrel. Meg meg nyalattuk vele a gyümölcsöt, ami rettentően összehúzta a száját, szemét, mert ugye neki az még savanyú, de látni kellett volna, hogy mérgelődött, hogy adjunk még neki. Tündéri volt.
Ma meg tökfőzelék volt az ebéd, azaz Áronnak főtt tök, kapor, és anyatej, némi tejpéppel sűrítve. Remélem nem lesz semmi baja tőle. Mindenesetre nyelte, mint kacsa a nokedlit.
A meleget eléggé nehezen viseljük, de azért én szeretem, bár tény, hogy néhány fokkal lehetne hűvösebb.
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése